— Nimród a nefilim király —

A Biblia Nimródról

1Móz 10, 8-12

Kús nemzette még Nimródot: ő volt az első uralkodó a földön. 9Erős vadász is volt az Úr előtt, azért vált közmondássá: »Mint Nimród, olyan erős vadász az Úr előtt.« 10Birodalmának kezdete volt: Babilon, Erek, Akkád és Kálne, Sineár földjén. 11Erről a földről kiment Asszúrba, és megépítette Ninivét, Rehobót-Írt, Kálét 12és Reszent - Ninive és Kále között -, vagyis a nagy várost.

Krón 1, 10

Kús nemzette Nimródot is: ennek kezdett hatalma lenni a földön.

A bábeli torony

Jásár könyve Nimródról

7, 23. És Kus, Noé fiának, Khámnak fia feleséget vett magához az időben, öregsége korában, és az fiút szült neki, és Nimródnak nevezték el, mondván: Ez időben kezdtek az emberek fellázadni és áthágásokat elkövetni Isten ellen, és a fiú felnőtt, és az apja nagyon szerette őt, mert öregkorának fiúgyermeke volt.
24. Azok a bőrruhák, amelyeket az Isten Ádámnak és a feleségének készített, amikor kiűzte őket az (édeni) Kertből, Khúsnak lettek adva.
25. Ugyanis Ádámnak és a feleségének a halála után Énok, a Járed fia kapta meg a bőrruhákat, és amikor Énok elragadtatott, akkor ő odaadta ezeket a fiának, Matuzsálemnek.
26. És Matuzsálem halálakor Noé megfogta a bőrruhákat és bevitte azokat a bárkába és vele voltak, amíg elhagyta a bárkát.
27. És amikor elhagyták a bárkát, Khám ellopta ezeket a bőrruhákat az apjától, Noétól és fogta azokat és elrejtette azokat a testvérei elől.
28. És amikor Khám az elsőszülöttjét, Khúst nemzette, titokban neki adta ezeket a bőrruhákat és azok Khúsnál voltak sok napon keresztül.
29. És Khús is elrejtette azokat a fiai és testvérei elől és amikor Khús Nimródot nemzette, akkor, szeretete jeléül neki adta a bőrruhákat. És Nimród felnőtt, és amikor húsz éves volt, felvette magára ezeket a bőrruhákat.
30. És Nimród erős lett, amikor felvette a ruhákat, és az Isten adta ezt a hatalmat és erőt neki, és hatalmas vadász volt a földön, igen, hatalmas vadász volt a mezőn, és állatokra vadászott és oltárokat épített, és felajánlotta azokon az állatokat JHVH előtt.
31. És Nimród megerősítette magát és felkelt a testvérei közül és megharcolta a testvérei harcait minden ellenségeik ellen köröskörül.
32. És JHVH a testvéreinek minden ellenségét az ő kezébe adta, és az Isten megsegítette őt időről időre az ő csatáiban, és uralkodott a földön.
33. Ezért vált szokássá azokban a napokban az, hogy amikor egy férfi harcba hívta az erre kiképzetteket, e szavakkal buzdította őket: Ahogy Isten tette Nimróddal, aki nagy vadász volt a földön, és aki sikerrel járt a testvéreit szorongató harcokban, hogy kimentse azokat az ellenségeik kezéből, úgy erősítsen meg minket is Isten és tartson meg bennünket a mai napon.
34. És amikor Nimród negyven esztendős volt, abban az időben volt egy háború testvérei és Jáfet gyermekei között, úgy hogy ők voltak erősebbek ellenségeiknél.
35. És Nimród előrehaladt abban az időben, és összegyűjtötte Kúsh összes fiait és családjait, mintegy négyszázhatvan embert, és felbérelt barátai és ismerősei közül is mintegy nyolcvan embert, és átadta nekik bérüket, és velük ment, hogy harcoljon, és amikor az úton volt, Nimród megerősítette népének szívét, hogy velük ment.
36. És monda nékik: Ne féljetek, se ne ijedjetek meg, mert minden mi ellenségeink kezünkbe fognak adatni, és azt tehettek velük, amit akartok.
37. És mindazok az embrek, aki velük mentek mintegy ötszázan voltak, és harcoltak ellenségeik ellen, és megsemmisítették őket, és legyőzték őket, és Nimród felvigyázó tiszteket helyezett föléjük saját területükön.
38. És elvitt néhányat gyermekeik közül biztosítékként, és ezek mind szolgálták Nimródot és testvéreit, és Nimród és az egész nép, mely vele volt hazatért.
39. Amikor Nimród örömmel hazatért a csatából, miután legyőzte ellenségeit, testvérei és azok, akik ismerték őt összegyűltek, hogy királlyá tegyék őt maguk fölött és a királyi koronát a fejére helyezték.
40. És Nimród az alattvalói és népe fölé hercegeket, bírákat és főembereket helyezett, ahogy ez a királyoknál megszokott.
41. És helyezte Teráhot, Náhor fiát házának hercegévé, és méltóságba helyezte és minden fejedelmei fölé emelte.
42. És uralkodása alatt, szívének vágya szerint, miután körben meghódította összes ellenségeit, tanácskozott tanácsosaival hogy megépítse a várost palotája miatt, és így tettek.
43. És találtak egy nagy völgyet kelettel szemben, és építettek egy nagy és széles várost, és Nimród a város nevét, amelyet épített Sinárnak nevezte, mert JHVH erősen megrázta ellenségeit és elpusztította azokat.
44. És Nimród Sínárban lakozott, biztonságban uralkodott, és az ellenségeivel való harcokban legyőzte azokat, és minden csatájában sikerrel járt, és birodalma igen naggyá lett.
45. És minden nép és nyelv hallotta [Nimród] hírnevét és atyjuknak tekintették őt, és a földig meghajoltak előtte és ajándékokat hoztak neki, ő pedig urukká és királyukká lett, és mindannyian uralma alatt éltek Sínárban Nimród uralkodott a földön Noé minden fia fölött és azok mindannyian alattvalói és követői voltak.
46. És az egész föld egy egységes nyelvet beszélt, de Nimród nem követte JHVH útjait, és gonoszabb volt, mint bármely ember őelőtte az özönvíztől kezdve az ő idejéig.
47. És fa és kő isteneket készített, és leborult előttük, és JHVH ellen lázadt, és megtanította összes alattvalóit és a föld népét bűnös útjaira; és fia, Mardon sokkal gonoszabb volt apjánál.
48. És mindazok, akik hallottak Nimród fiának, Mardonnak cselekedeteiről, mondták felőle: A gonosztól gonosz jött ki, és ezek a szavak szállóigévé lettek az egész földön az emberek fiai között attól az időtől fogva mind mostanáig.

9, 20. És Nimród király biztonságban uralkodott, és az egész föld ellenőrzése alatt volt, és az egész földnek egy nyelve volt és szavai egységesek.
21. És Nimród minden fejedelmei és nagy emberei tanakodtak; Pút, Miczraim, Kús, és Kánaán családjaikkal, és mondták egymásnak: Jertek, építsünk magunknak várost és benne egy erős tornyot, és annak teteje az eget érje, és híressé tesszük magunkat, hogy így uralkodhassunk az egész világon, azért hogy a gonosz ellenségeink meghátráljanak tőlünk, hogy hatalmasan uralkodhassunk felettük, és hogy ne szóródhassunk szét a földön háborúik miatt.
22. És mindannyian a király elé mentek, és elmondták ezeket a szavakat, és a király egyetértett velük ebben a dologban és így tett.
23. És minden nemzetség - együttesen valami hatszázezer ember -, egy megfelelő helyet keresett a város és a torony megépítéséhez. Az egész föld felszínén nem találtak különbet, mint egy, a Sinártól keletre fekvő völgyet, ahová valami kétnapos gyalogút vezetett, és odavándoroltak és ott megtelepedtek.
24. És téglákat kezdtek verni és tüzeket gyújtottak, hogy hozzákezdjenek a város és a torony építéséhez, amit elterveztek.
25. És a torony építésével áthágást és bűnt követtek el, és elkezdték építeni azt, s miközben építették az egek JHVH Istene ellen, szívükbe vették, hogy harcoljanak ellene és az égbe emelkedjenek.
26. És az egész nép, és az összes család három részre osztotta fel magát; az első részük azt mondta: "Felemelkedünk az égbe és harcolni fogunk ellene"; a második részük ezt mondta: "Felemelkedünk az égbe és isteneinket helyezzük oda, akiket szolgálni fogunk"; a harmadik részük pedig azt mondta: "Felemelkedünk az égbe és lecsapunk rá nyilakkal és lándzsákkal"; és Isten tudta minden gonosz gondolataikat és látta a várost és a tornyot, amit építettek.
27. És amikor építették maguknak a várost és a nagyon magas és erős tornyot; annak magassága miatt a malter és a tégla nem érte el az építőket az oda való feljutás miatt, amíg azok feljutása egy teljes évet vett igénybe, és ezek után elérték az építőket és maltert és téglákat adtak nekik; így volt ez minden napon.
28. És íme, ezek lementek és mások felmentek egész nap; és ha egy tégla leesett kezükből és összetört, valamennyien sírtak azon, és ha egy férfi leesett és meghalt, senki sem nézett rá.
29. És JHVH ismerte gondolataikat, és történt, amikor építették, nyilakat lőttek az egek felé, és minden nyíl véresen esett vissza, és amikor meglátták azokat mondták egymásnak: Bizonyára megöltük mindazokat, akik az égben vannak.
30. Mindez JHVH-tól volt, hogy megtévessze őket, és eltörölje őket a föld színéről.
31. És építették a tornyot és a várost és ezt a dolgot csinálták naponta sok napokon át és évek teltek el.
32. És Isten szólt a hetven angyalhoz, azokhoz, akik legközelebb álltak hozzá, akik mellette tartózkodtak, mondván: Ereszkedjünk alá és zavarjuk össze a nyelveiket, hogy egyetlen ember sem értse meg szomszédjának beszédét, s ezt meg is tették velük.
33. És attól a naptól fogva, az emberek elfelejtették felebarátjuk nyelvét, és nem voltak képesek beszélni egy nyelven, és amikor az építő a felebarátja kezéből mészt vagy követ vett, amit nem rendelt, az építő eldobta azt és felebarátjához vágta, hogy az meghaljon.
34. És így tettek sok napokon át, és ilyen módon sokan közülük megölettek.
35. És JHVH megverte a három osztagot, akik ott voltak, és megbüntette őket cselekedeteik és terveik szerint; azokat, akik mondták: Felemelkedünk az égbe és szolgálunk isteneinknek, majmokhoz és elefántokhoz hasonlóvá válva; és azokat, akik mondták: Lesújtunk az égre nyilainkkal, JHVH megölte őket, egyik embert a felebarátja keze által; és a harmadik osztagot, azokat akik mondták: Felemelkedünk az égbe és harcolunk ellene, JHVH szétszórta őket az egész földön.
36. És azok, akik maradtak közülünk, amikor megtudták és felismerték a rosszat, ami rájuk jött, elhagyták az épületet, és ők is szétszóródtak az egész föld színén.
37. És megszűntek építeni a várost és a tornyot; Ezért nevezik azt a helyet Bábelnek, mert JHVH ott zavarta össze az egész föld nyelvét; íme, ez Sineár földjének keleti részén volt.
38. És amint az emberek fiai építették a tornyot, a föld megnyitotta száját és elnyelte annak egyharmadát, és tűz is szállt alá az égből és elégette másik harmadát, és a másik harmada megmaradt mindezidáig, és ez az a rész, amely a magasban volt, és kerülete háromnapi járás.
39. És sokan az emberek fiai közül meghaltak a toronyban, a nép számolatlanul.26, 34. És nem támadt még egy olyan ember, aki úgy félte volna az Istent, mint Ábrahám, mert félte Istenét ifjúságától fogva és szolgálta az Urat, és minden útján járt egész életében gyermekségétől halála napjáig.
26,35. És JHVH vele volt és megszabadította őt Nimród tanácsosaitól és népétől, és amikor háborút viselt Elám négy királyával legyőzte őket.

27, 1 És Ézsau, Ábrahám halálát követően gyakran kiment a pusztába vadászni.
2. És Nimród, Bábel királya, aki nem volt más, mint Ampraphel, szintén gyakran eljárt vadászni a vitézeivel a mezőre, és körüljárni [a terepet] az embereivel a nap hűvösében.
3. És Nimród minden ilyen alkalommal figyelemmel követte Ézsaut, mert féltékenység támadt szívében Ézsau iránt minden egyes napon.
4. És egy alkalommal, amikor Ézsau kiment a mezőre vadászni, meglátta Nimródot, amint két vitézével poroszkált a mezőn.
5. És bár vele indult minden vitéze és embere, akik kísérni szokták őt a pusztába, de azok hátramaradtak a távolban, messze tőle, lévén, hogy más irányban keresték a vadakat, és Ézsau elrejtőzködött Nimród elől, hogy becserkéssze őt a csalitban.
6. És Nimród és az emberek, akik vele voltak nem ismerték őt, és Nimród és emberei gyakran sétáltak a mezőn a hűvös időben, hogy megtudják merre vadásznak az ő emberei a mezőn.
7. És amikor Nimród és a két vele lévő vitéze a közelébe értek, Ézsau hirtelen előugrott a rejtekhelyéről, kardot rántott és Nimródra rontva levágta annak fejét.
8. És Ézsau elkeseredett küzdelmet vívott a Nimródot kísérő két vitézzel, amikor azok kihívták, rájuk rontott és megölte őket a kardjával.
9. És Nimród vitézei, akik hátra maradtak a távolból meghallották és felismerték a két vitéz kiáltozásait és futni kezdtek, hogy megtudják az okát, de a királyukat a két emberével már holtan találták a földön.
10. És amikor Ézsau meglátta, hogy Nimród vitézei közelednek a távolból, elfutott, s így menekült meg; és Ézsau magával vitte Nimród értékes ruházatát, amit apja [Kus] hagyott rá, s amely által Nimród győzedelmeskedett az egész földön. És miután elmenekült, elrejtette azokat a saját házában.
11 És Ézsau fogta a ruhákat és tovább futott a városba Nimród emberei elől, és apja házába tért, aggódva és a harctól kimerülten, és bánatában a halált kívánta, amikor Jákobhoz, testvéréhez tért, s leült mellé.
12 És ezt mondta testvérének, Jákobnak: Íme, meghalok a mai napon, mi hasznomra van a születési jog? És Jákob okosan kezelte ezt a dolgot Ézsauval kapcsolatban, és Ézsau eladta a születési jogát Jákobnak, ugyanis mindez JHVH keze által történt.
13 És vele [eladta] a makpélai barlangban lévő sírhelyét is, amit Ábrahám vásárolt meg Het fiaitól, mint [családi] temetkezőhelyet, ezt Ézsau eladta Jákobnak, és Jákob mindent megvett testvérétől, Ézsautól, azok adott értéke szerint.
14 És Jákob mindezt megírta [a szerződést] egy könyvbe, tanúk szeme láttára, majd lepecsételte és a könyv Jákob kezében maradt.
15 És amikor Kús fia Nimród meghalt, az emberei lesújtva felemelték őt és hazavitték, és eltemették őt a [saját] városában, és Nimród teljes életének napjai kétszáz és tizenöt év volt, és akkor meghalt.
16 És Nimród uralkodásának napjai a föld népe fölött egyszáz és nyolcvanöt év volt; és Nimród Ézsau kardja által halt meg, szégyenben és megvetésben, és Ábrahám magja okozta halálát, ahogyan azt egykor az álmában meglátta.
17. És Nimród halálakor királysága szétosztatott sok részre, és mindazok a részek, ahol Nimród uralkodott vissza lett adatva a föld megfelelő királyainak, akik visszakapták azokat Nimród halála után, és Nimród házának emberei hosszú ideig rabszolgáivá lettek a föld többi királyának.35, 6. Bizony, ő szabadította ki apjukat, Ábrahámot, a Hébert, Nimródnak kezéből, és minden népének kezéből, aki sokszor kereste, hogy megölje őt.
35,7. Megszabadította őt a tűztől is, amelyre Nimród király vetett és Istene megmentette attól.

A történelem első despotája

A történelem első despotája, a lázadók örök jelképe, a gigászok leszármazottja, a szabadkőműves rend első nagymestere, a globalizmus ősatyja - az ókori Nimród élete a hollywoodi hírek szerint 2015 táján filmvászonra kerülhet. Bár közelebbit nem tudni a tervről, a film beleillik a bibliai karaktereket újra felfedező trendbe, amely keretében többek között életrajzi mozi készült Nimród dédapjáról, Noéról is. Az emberiség özönvíz utáni közös ősét Russell Crowe személyesíti meg a 2014-ben bemutatásra kerülő produkcióban, de a Nimród-film főszerepére még nincs biztos jelölt. (Az ókori hős megszemélyesítésére felmerült a korábban Akhilleuszt alakító Brad Pitt személye, ő azonban úgy hírlik, hogy inkább egy másik tervezett bibliai témájú filmben, a Poncius Pilátus életéről szóló életrajzban vállalna főszerepet). A leendő forgatókönyvírók számára Nimród életéről az Ószövetség tömör leírása mellett több ókori apokrif leírás is rendelkezésre áll.

Az emberiség történetének legnagyobb, globális katasztrófáját egyetlen család, Noé és három fia élte túl, feleségeikkel együtt. Az özönvíz utáni generációkat a Teremtés könyve 10. fejezete sorolja fel, itt bukkan fel először Nimród neve mint Noé unokájának, Kúsnak a fia: "Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön. Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród. Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén." (Teremtés könyve, 10:8-10)

Khús Noé három fia közül a középsőnek, Khámnak volt az elsőszülöttje, így Nimród eredete ahhoz a családfához köthető, amely legkorábban került konfliktusba az özönvíz utáni új korszakban Istennel. Khám ugyanis - testvéreivel, Sémmel és Jáfettel ellentétben - kicsúfolta apját, amikor az a borkészítés felfedezése során nem kívánatos mellékhatásként lerészegedett. "Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá amit vele az ő kisebbik fia cselekedett vala, Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt." (Teremtés könyve, 9:2-25)

Csak feltételezések vannak arra, hogy Noé miért unokáját, Kánaánt tette felelőssé azért, mert Khám "meglátta a mezítelenségét", amikor ittasan feküdt a sátrában. Az egyik Holt-tengeri tekercsen olvasható magyarázat szerint Noé nem mondhatott ki átkot Khámra, mert Isten korábban már közvetlenül megáldotta őt ("Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet. - Ter. 9:1) Josephus Flavius is a közeli rokonságnak tulajdonítja, hogy Noé inkább Khám fiára mondott ítéletet, akinek nyilván jelentős szerepe volt az incidensben. (A Babiloni Talmudban szereplő egyik kommentár szerint nem egyszerűen kicsúfolták az idős pátriárkát, hanem megerőszakolták, sőt kasztrálták is, hogy ne lehessen további utódja.)

Kánaánról - aki Khám negyedik fia volt - az ókori apokrif Jubileumok könyve feljegyzi, hogy Noé a Nílustól nyugatra, Észak-Afrikában jelölt ki számára lakóterületet, ám ő önkényesen a Sémnek kijelölt területre vonult, így kerültek utódai, a kánaáni népek később konfliktusba Sém leszármazottaival, az izraelita törzsekkel.

Bőrruhák az Édenből

Nimród a bibliai kronológia alapján 249 évvel az özönvíz után született (ekkor még Noé is életben volt, sőt a matuzsálemi kort megért pátriárka végigkísérhette Nimród életének nagy részét is). Fiatalkoráról a Biblia nem számol be, alakja csak akkor jelenik meg, amikor "kezde hatalmassá lenni a földön". Az ószövetségi korszakban keletkezett Jásár könyve azonban részletesen beszámol erről az időszakról (a Bibliában nem szereplő, de történeti szempontból fontos forrásként számon tartott apokrif könyvekről lásd keretes írásunkat):

"És azokban a napokban a Khám fia, Khús, a Noé fia, feleséget vett magának idős korában és az szült neki fiút és elnevezték őt Nimródnak, mondván: abban az időben az emberek fiai ismét elkezdtek fellázadni és vétkezni az Isten ellen. És felnőtt a gyermek és az apja rendkívüli módon szerette őt, mert öreg korának a gyermeke volt." (Jásár könyve 7:23)

A Nimród szó jelentése egyes rabbinikus kommentárok szerint a "lázadás" jelentésű héber szóból származik, ami megfelel a fiú későbbi életútjának. A Biblia is alátámasztja, hogy apja idős korában nemzette Nimródot, mert a Teremtés könyve legalább hat bátyjának a nevét felsorolja.

Nimród családja a Jásár könyve szerint egy rendkívüli örökség birtokosa volt, amelynek az eredete egészen az Éden kertjéig nyúlt vissza: "És a bőrruhák, amelyeket az Isten Ádámnak és a feleségének készített, Khúshoz kerültek. Ugyanis Ádámnak és a feleségének a halála után Énok, a Járed fia kapta meg a bőrruhákat, és amikor Énok elragadtatott, akkor ő átadta ezeket a fiának, Methusélahnak. És Methusélah halálakor Noé megfogta a bőrruhákat és bevitte azokat a bárkába és azok ott voltak vele egészen addig, amíg el nem hagyta a bárkát, és amikor elhagyták a bárkát, Khám ellopta ezeket a bőrruhákat az apjától, Noétól és fogta azokat és elrejtette azokat a testvérei elől. És amikor Khám az elsőszülöttjét, Khúst nemzette, titokban neki adta ezeket a bőrruhákat és azok Khúsnál voltak sok napon keresztül. És Khús is elrejtette azokat a fiai és testvérei elől és amikor Khús Nimródot nemzette, akkor, mivel szerette őt, neki adta a bőrruhákat. És Nimród felnőtt és amikor húsz éves volt, felvette magára ezeket a bőrruhákat." (Jásár könyve 7:24-30)

Ádám és Éva öltözetét maga Isten készítette. Az özön-vízig a bőrruhák olyan embereknél voltak, akik félték és tisztelték Istent, de ez a helyzet a Noé utáni első generációban megváltozott. Khám, akinek visszás karakterét az apjával való incidens már érzékeltette, ellopta az öltözeteket, és legkisebb fiára, a nagy kedvencre, Nimródra bízta azokat. A fiú nem volt gátlásos, amint felserdült, magára is öltötte a bőrruhákat.

"És Nimród erős lett, amikor felvette a ruhákat, és az Isten hatalmat és erőt adott neki, hatalmas vadász lett a földön, bizony, hatalmas vadász lett a mezőn. Levadászta az állatokat és oltárokat épített és feláldozta az állatokat ezeken az Úrnak. És Nimród megerősítette magát és felkelt a testvérei közül és megharcolta a testvérei harcait minden ellenségeik ellen körös-körül. És az Úr a testvéreinek minden ellenségét az ő kezébe adta, és az Isten megsegítette őt időről-időre az ő csatáiban, és uralkodott a földön." (Jásár könyve 7:31-32)

Nimródot a győzelmeit követően testvérei királlyá tették. "Amikor Nimród örömmel hazatért a csatából, miután legyőzte ellenségeit, testvérei és ismerősei összegyűltek, hogy királlyá tegyék őt maguk fölött és a királyi koronát a fejére helyezték. És Nimród az alattvalói és népe fölé hercegeket, bírákat és főembereket helyezett, ahogy ez a királyoknál megszokott." (Jásár könyve 7:39-40)

Az új uralkodó volt az első, aki koronát viselt, amelynek formáját a hagyomány szerint egy éjszakai látomásban kapta. Az Ószövetség Nimród felemelkedéséről ezt írja: "Hatalmas vadász volt az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród. Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén." (Teremtés könyve 10:9-10)

A nimródi birodalom központja Sinár városa volt, ahol a Jásár könyve alapján az uralkodó palotája állt. "És minden nemzet és nép hallotta hírnevét és összegyülekeztek hozzá és meghajtották magukat a földig és ajándékokat hoztak neki és ő lett az uruk és királyuk és mindannyian ott laktak vele Sinár városában. Nimród Noé minden fián uralkodott a földön, és mindannyian az ő hatalma és törvényei alatt voltak. És az egész földnek egy nyelve és egységes beszéde volt, de Nimród nem járt az Úr útjain és ő gonoszabb volt minden embernél, akik őelőtte éltek az Özönvíz napjaitól kezdve azokig a napokig." (Jásár könyve 7:44-46)

Az uralkodó a Biblia szerint "hatalmas vadász", rendkívüli erejű és képességű ember volt az "Úr előtt" vagy más fordításban "az Úrral szemben". Annak ellenére, hogy első kézből ismerte az özönvíz történetét és okait, úgy tűnik, mit sem tanult a bukott emberiség sorsából. Újra megtanította az embereket azoknak az istenségeknek és bálványoknak az imádására, amelyeket az óvilág nemzedéke tisztelt, ahogyan arra az özönvíz előtt az emberek közé keveredett bukott angyalok tanították őket. "... Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak. És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz." (Teremtés könyve 6:3-5)

A Jásár könyve így ír az özönvíz előtti lázadásról: "És azokban a napokban, miközben megsokasodtak a földön fiakkal és lányokkal, az emberek fiai mindannyian elhagyták az Úrnak az útjait és megtanították egymásnak a gonosz gyakorlataikat és tovább vétkeztek az Úr ellen. És minden ember készített magának istent és megrabolták és kifosztották az emberek a felebarátaikat és a rokonaikat is és megrontották a földet, és megtelt a föld erőszakkal." (Jásár könyve 4:16-17)

Égből hulló véres nyilak

Nimród ennek a lázadásnak a megismétlésére vezette kora nemzedékét. Maga köré gyűjtötte az emberiséget, annak ellenére, hogy Noé Isten parancsát követve arra szólította fel őket, töltsék be a földet, minden család a neki megszabott területet. Az első században élt zsidó történetíró, Josephus Flavius így írt erről: "(Nimród) rávette őket arra, hogy ne engedelmeskedjenek Istennek. Azt mondta nekik, hogy a boldogságuk nem Isten követéséből, hanem a saját bátorságukból származik. A kormányzatot fokozatosan zsarnoksággá változtatta, mert úgy látta, hogy csak akkor tudja az embereket elfordítani Isten félelmétől, ha állandó függőségben tartja őket, hogy az ő hatalmától függjenek".

Josephus Flavius szerint Nimród arra tanította az embereket, hogy az istenfélelem gyávaság és az igazán bátrak azok, akik készek az égbe is felmenni, hogy szembeszálljanak az emberek ellenségének kikiáltott Istennel. "Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai." (Teremtés könyve 11:1-6)

A Jásár könyve szerint a gigantikus munkához Nimród hatszáz-ezer férfit gyűjtött össze, akik a fővárostól kétnapi járóföldre fekvő síkságon kezdték meg az építkezést. A vállalkozásban támogatta őt apja, Khús, és annak testvérei, Pút, Micráim és Kánaán. "És kezdtek téglát vetni és tüzeket gyújtani, hogy felépítsék a várost és a tornyot, amelyet elterveztek. A torony építése lázadás és bűn volt a számukra, mert miközben építették, a szívükben úgy gondolták, hogy a Menny Ura és Istene ellen kezdenek háborút és felhatolnak hozzá az égbe." (Jásár könyve 9:24-25)

Az építők három részre oszlottak aszerint, hogy milyen motívumot választottak maguknak a lázadásra "Az első azt mondta, hogy felmegyek a mennyekbe és harcolok ellene; a második azt mondta, hogy felmegyek a mennyekbe és odaviszem az isteneinket, hogy ott imádjuk majd őket; a harmadik azt mondta, hogy felmegyek a mennyekbe és megölöm őt nyilaimmal és a dárdámmal." (9:26) A vállalkozásnak sok áldozata volt, de a fanatikus építők nagyobb kárnak tartották, ha egy tégla lehullott, mintha egy ember esett alá a magasból. Önbizalmuk csak növekedett, amikor az égbenyúló torony tetejéről fellőtt nyilak véresen hullottak vissza. Amikor ezeket egymásnak megmutatták, azt mondták: "Bizony megöltük azokat, akik az egekben vannak. Mindez az Úrtól volt, hogy tévelygésre vezesse őket, és eltörölje őket a föld színéről." (9:30).

Évekig zajlott az építkezés. Isten nem vette félvállról a teremtményei által indított globális kihívást, sőt a Biblia szerint azt mondta, hogy nem látja akadályát annak, hogy a lázadás elérje célját: "Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban." (Teremtés könyve 11:7) Ez a megállapítás arra enged következtetni, hogy Nimród király és a vele szövetkezett fejedelmek nem csupán emberi erővel akarták végrehajtani Isten trónfosztását, hanem ebben azokra a bukott angyalokra is támaszkodtak, akikről egy másik apokrif írás, Énok első könyve is beszámol.

A bábeli építkezés végül egyfajta "csillagok háborújával" ért véget, miután Isten közbeavatkozott. "Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére." (Teremtés könyve 11:7-9) A Jásár könyve szerint az égi büntetőakcióban 70 angyal vett részt, akik mai fogalommal szétzúzták az ellenség kommunikációs vonalait. Az építkezők nemcsak egymás beszédét, hanem a király parancsait sem értették. Ennek következtében a projekt totális zűrzavarba torkollott. Sokan meghaltak, Nimród azonban életben maradt, bár tekintélye súlyos csorbát szenvedett a vereséget követően.